Itt van az egyetlen olyan katolikus templom, amelyiket egy munkásról neveztek el. Ez az egyetlen olyan városrész, amelyet nem az első díjas tervet benyújtó pályázó (Palóczi Antal), hanem a telep gondnoka (Győri Ottmár tervezett). A telep házainak karakterét meghatározó Kós Károly viszont csak két épületet és egy kaput mondhat magáénak, mégis az ő szobra áll a tér közepén. November 18-án éppen az ő szobránál találkozunk. Túránk során bemegyünk egy volt iskolaigazgatói házba (és felmászunk a tornyába), aztán meghallgatjuk miképp szól a református templom orgonája (és csak a bátrabbak másznak fel a tornyába, bár onnan gyönyörű a kilátás, de valaki tavaly nyitva hagyta a torony ablakát és ugye, a galambok beburukkoltak. És mást is csináltak, ettől kicsit csúszós a falétra.) Aztán benézünk a Munkás Szent Józsefről elnevezett katolikus templomba és gyalogolunk, gyalogolunk ide-oda. És közben Szabolcs beszél. A fő szenzáció a kultúrház kertjében vár minket (ez eredetileg magyar királyi sütöde volt), de hogy mi lóg ott az egyik fán, sőt, hogy mik lógnak, azt nem áruljuk el. És hiába találgattok, úgyse jöttök rá.
El kell jönni és megnézni!
