Mészáros Sándorral, a Kalligram kiadó igazgatójával beszélünk a Kádár-kor fakó hétköznapjairól, abszurditásról és valóságról, családról, szeretetről, fájdalomról, szóval az életről.
Az apropó egy könyv, az Ajvé, annak is a hetedik kiadása. Kattints a részletekre!
Minden sora ugyanazt igazolja: a nyelv páratlan mestere. Ahogy Borbély Szilárd mondta a „Parti Nagy-vers fedezte fel és emelte be az irodalomba azt a valamit, ami a dilettánsok nyelvi vakmerése”. Honnan ez a „nyelvdüh és nyelvszomor”, és mitől szikrázik fel egy szó. Azt, akinek harminc díja van és akiről mindenki ódákat zeng, miért kísérti a bizonytalanság, amikor már a félidő előtt tudta mire képes. Olvass tovább!
Will Storr a Guardian, Observer, New York Times újságírója, könyvei többmillió példányban keltek el, és hónapokat töltött a Sunday Times bestsellerlistájának élén. A történetmesélés folyamatát a pszichológia és az idegtudomány szempontjából vizsgálja. Tudományos, irodalmi és filmes példákkal igazolja, hogy a történetmesélés az agy alapvető, belénk kódolt készsége. Ha szeretted Ishiguro Napok romjai c. könyvét (én imádtam) akkor egy sor példát találsz majd a regényből a hős, a karakter, a jellemfejlődés megformálásának mikéntjére. A fordítóval, a kiváló regényíró Bartók Imrével beszélgetünk.
Minden művésznél érdekes, hogy hogyan készül egy mű, de egy olyan döbbenetes műveltségű, történelmi hitelességre törekvő, rendkívül precíz írónál, mint Spiró számtalan kérdés merül fel. Hogyan lehetséges korok és nemzetek között ilyen könnyedén átjárni? Miből lesz regény és miből színdarab? Melyek azok az elvek, amelyekből nem enged? Aki ilyen átfogóan, összefüggéseiben látja a világot, a történelmet, aki így ismeri az emberi mozgatórugókat, mivel küzd? És persze milyen ember Spiró György? Gyertek, hallgassátok, kérdezzetek.
A Kaviart havonta jelentkező irodalmi talk show-jában a vendégünk Darvasi László. MInden művésznél érdekes, hogy hogyan készül egy mű, de most talán különleges izgalmas belelátni az író fejébe, aki ezúttal , a Neandervölgyiekben nem adta 1700 oldalnál alább. Mi is az a nagyregény, mint műfaj, és hogy kell egyszerre hömpölyögni és fecsegni? Miként válik az ember a saját hősévé? Hogy kell felépíteni az olvasó hitét? Milyen a mondatokkal szöszölni? És persze milyen ember Darvasi László? Gyertek, hallgassátok és kérdezzetek tőle, és az se baj, ha valamit nem olvastatok, ő azzal vigasztal, hogy a hagyományos olvasáshoz öregedni kell.
A Kaviart mostantól havonta jelentkező irodalmi talk show-jában a házigazda Kerékgyártó István, aki az alkotás folyamatáról az író munkamódszereiről kérdezi a barátait. Az első vendége Závada Pál.
Vágyak, illúziók, rímek és receptek, avagy pasaréti séta Pelsőczy Rékával,
melynek során megnézzük, hogy milyen az igazi Ajtó, amiről Szabó Magda írt, hol söpörte a járdát Szeredás Emerenc, hol írta Szerb Antal a világirodalom történetét, hol sétáltatott kutyát Örkény, hol ácsorgott Déry Tibor pizsamában, kinek milyen receptje volt a túléléshez.
Olvass tovább!
Réka bensőségesen mesél a falu történetéről, az ott élő vagy oda kötődő művészekről, bemegyünk a templomba, elmegyünk a mosóházhoz, a régi börtönhöz, és ami a lényeg, a szűk utcákon bolyongva verseket, irodalmi szövegeket hallgatunk, hogy közelebb kerüljünk a tájhoz, amelyben épp jelen vagyunk. És hogy az élmény még maradandóbb legyen, a Káli Art Inn csak nekünk készít egy háromfogásos ebédet, amiről azoknak, akik már jártak itt nem kell mesélni, akik még nem, azoknak pedig magyarázat helyett inkább ki kell próbálni. Velünk tartasz?
Szegő Jánossal a Megvető szerkesztőjével
„Budán lakni világnézet” – ismerjük Márai Sándor frappáns aforizmáját, de mit látott vajon Márai, ha kinézett az ablakon? Mi maradt meg az egykori Krisztinavárosból és mi tűnt el? A séta során érintjük Márai budai lakhelyét és közben áttekintjük, hány helyen volt még otthon vagy otthontalan a nagy magyar író. Kassától San Diegóig – Mikó utcai átszállással.
Hortobágyon szakember vezetésével megnézzük a költöző darvak vonulását, a MODEM-ben aznap nyíló kiállításon Kandinszkij, Helion, Moholy-Nagy képei között Mészáros Flóra kurátor elsőként a kaviartot vezeti végig, az ő kutatásainak köszönhetően a világon 50 év után itt láthatóak először a párizsi absztraktok. A csúcsművek eddig még sosem hegyták el Nyugat-Európát. A tárlat Párizs legizgalmasabb korszakába a 30-as évek művészetébe enged betekinteni a kutató segítségével. A város utcáin Térey, Szabó Magda és Tar Sándor nyomait követjük,
Művészetek, tudomány, híres emberek, speciális helyek, egyszer volt események. Egy bennük a közös: különlegesek. Ilyen programok szervezésére jött létre a kaviart.
