Hiába óvta tőle Bródy Sándor, Fedák Sári beleszeretett Molnár Ferencbe. Fedáknak tíz évnyi kapcsolat után sikerült kierőszakolnia a házasságot. Az esküvőre Molnár sportzakóban jelent meg, mondván „Szmokingot csak premierre öltök”.
Végigjárjuk tizenegy évig tartó viharos kapcsolatuk legfontosabb helyszíneit, közben belehallgatunk a visszaemlékezéseikbe és átsétálunk Budáról Pestre.
Csuja Imre, Jászai Mari díjas, kiváló művésszel Csáki Judit beszélget
Az Örkényben remek szerepekben láttuk, önálló estjén brillírozik, kedvencei a Shakespeare darabok, az utcán mégis úgy szólítják le, hogy Ízirájder öcsém! Nem bánja.
Mácsai Pál azt mondta, hogy az „ Imiről szóló könyv szívbemarkoló őszintesége rendítette meg”.
Mennyi tehetség és mennyi szorgalom kellett ahhoz, hogy a hajdúnánási, képesítés nélküli népművelő a csúcsra jusson?
A színpadon színészek és hajléktalanok. Együtt mesélik el, hogy a leghétköznapibb dolgok milyen áthidalhatatlan gondot okoznak azoknak, akik az utcán élnek. Persze így könnyű, melegben ülünk, tiszta ruhában, a szembesülés olykor így is fájó, máskor humoros. Aki velünk volt a Szociopoly előadáson, az tudja, hogy mit jelent a mélyszegénységről gondolkodni. Itt más a tematika, de a kegyetlenség és az érzés ugyanaz. Jegyek:viktoria.lugosi@new-website.hu
Balázs Zoltán rendezővel, a Maladype társulat vezetőjével arról beszélgetek, hogy mi zajlik egy rendező fejében. Mi történik attól a pillanattól kezdve, hogy elolvas egy szövegkönyvet odáig, hogy felmegy a függöny a premieren. Hogy ne csak általánosságban beszélgessünk a színházról, egy konkrét darab alkotói folyamatát vesszük végig. A Kilenc című musical Fellini 8 és fél című klasszikusából készült, 12 Tony díjjal jutalmazták és a Broadwayen kilencszázszor ment. Balázs Zoltán az Operettszínházban rendezi meg a Kilencet. Hogy nem egy hagyományos szórakoztató darabot látunk arra ő maga a biztosíték, akinek a neve mellé olyan jelzőket szoktak párosítani, mint az avantgard, progresszív és az újító.
Maga a darab sem hétköznapi,
A Zabhegyezőből ismert 16 éves Holden most a Parlament oldalában, a Smúz Café teraszán keresi a húgát. És beszél. Magáról, a világról. A helyspecifikus monodrámában, amelyet Salinger kultikus regénye inspirált, Georgita Máté Dezső kelti életre a főszereplő fiút.
Lázadó hős vagy meg nem értett zseni? Mindenki döntse el maga. Olyan kérdéseket feszeget, amelyek minden fiatal felnőttet foglalkoztatnak, csak nem mindenkiben van hozzá kellő bátorság, hogy fel is tegye őket magának vagy bárkinek a környezetében. Azért eleven, azért élő még ma is, mert húsba vágóan nyers és egyenes. Mint jó esetben minden fiatal.
Jegyek igénylése: viktoria.lugosi@new-website.hu
Író, rendező: Schwechtje Mihály
Ha lélegzetvisszafojtva nézünk egy darabot, ha a történet mellbevágó, a szöveg életszerű, a színészek minden pillanata hiteles, akkor ezt nektek is látni kell! Ezért a teljes előadást megvettük a kaviartnak. Schwechtje Mihály előadása, ahogy ő mondja” az egymás iránti felelősségről, a közönyről és a társadalmilag kitaszított csoportok elhagyottságáról szól egy Magyarországra anyja halála miatt hazatérő fiatal orvos történetén keresztül.”
Ha nem olvastad Ottlik Géza könyvét, akkor gyere velünk, de ha olvastad, akkor ezt az utat vétek lenne kihagyni. Miért nevezik ezt a regényt a XX. századi regényírás egyik csúcspontjának? Milyen volt az élet a 20-as években egy katonaiskolában? Melyik ablakból nézte a szerző a főallét? Melyik dombról szökött el Medve? Dr. Fűzfa Balázs irodalomtörténész szórakoztató különórát tart nekünk az egykori katonai alreálban, a mai gyógypedagóiai intézmény igazgatója körbevezet minket az épületben, Szombathelyen színházba megyünk, jókat eszünk, jó borokat kóstolunk.
A Szociopoly egy észak-magyarországi kistelepülésen játszódik. Szereplői a településen élő emberek: a falu elitje, a polgármester, a vállalkozó és az orvos, továbbá a rendőr, a tanítónő, a védőnő, a boltos és a kocsmáros, valamint a faluban élő szegényemberek.
A kérdés az, hogy a megszokott startégiánkkal és diplomáinkkal túlélőnk lennénk-e, ha mélyszegény környezetben, háttér nélkül, tartósan munkanélkülivé válnánk.
Két nyitott ember, akik folyamatosan kérdéseket tesznek fel. Az egyiket leginkább az érdekli, mi az, ami az embereket és kultúrákat összeköti és elválasztja, a másikat főleg az, hogy mi lakik a lelkünk mélyén és hogyan gyógyíthatóak a sebek. Mindkettőjük sokat köszönhet a véletlennek. Lugosi Viktória vendége ezúttal Kepes András író, televíziós műsorkészítő és Bányai Éva pszichológus, világhírű hipnóziskutató.
Utána beszélgetés Ménes Attila íróval és Máté Gábor rendezővel.
„A rendszerváltás óta eltelt negyedszázad egyik legnagyobb gyalázata az ügynökakták feltáratlansága, s ez a politikai elitek szégyene, botránya. Lehetséges-e életben maradni ekkora dózisú méreggel a szervezetben?
Művészetek, tudomány, híres emberek, speciális helyek, egyszer volt események. Egy bennük a közös: különlegesek. Ilyen programok szervezésére jött létre a kaviart.
