Kategória: Tudomány

Nagy művészek, beteg lelkek

Csontváry skizoid volt, Toulouse Lautrec hallucinált, Dhalinak kényszerképzetei voltak, Schumann mániás depressziós volt, Virginia Woolf bipoláris. Mi az összefüggés a pszichiátriai betegségek és a kreativitás között? Hogyan lehet egy festményből az alkotó lelkiállapotára következtetni, és fordítva, hogyan hat egy Rothko kép a néző pszichéjére? Ilyen kérdésekről fogunk beszélgetni Nagy Réka  klinikai pszichológussal, aki egyben esztéta is. És nem ám zoomon, hanem a teraszon a Smúz Caféban. Ha esik, ha fúj, újra együtt.

Részletek

Falba rejtett dokumentumok, elfeledett történetek,

különös élettörténetek a washingtoni Holocaust Memorial Múzeum friss kutatásaiból.
Dési Jánossal beszélgetek, aki a múzeum megbízásából segít a kutatásokban Magyarországon, Kárpátalján, Olaszországban és Albániában. Szó lesz arról az indiai hercegnőről, akit az apja, a pesti kézimunka üzlet tulajdonosa, a numerus clausus elől Oxfordba küldött tanulni. A lány ott három diplomát szerzett, majd beházasodott a Néru családjába, hercegnő lett és wahingtoni nagykövet feleség, aki Kennedyvel ugyanúgy jó kapcsolatot ápolt, mint Indira Gandhival. Beszélgetünk sekrestyefalba rejtett iratokról,

Részletek

Szerzett tulajdonságaink is örökíthetőek? Örökölhetjük-e mondjuk félelmet? Azaz hol tart ma az epigenetika?

Dr. Falus András genetikus, immunológus, Széchenyi díjas tudós, a legújabb kutatásokról beszél majd. Az epigenetika azzal foglalkozik, hogy az örökölt genetikai sajátosságok, környezeti hatások (táplálkozás, mozgás, klíma, lelki jelenségek, művészi hatások…) hogyan manifesztálódnak és ez molekulárisan hogyan követhető. Azaz a szülőkre ható környezeti hatások milyen molekuláris változásokat okoznak a gyerekeik génjeiben. A Nature ismertette azt a kísérletet, amely bizonyította, hogy örökölhető például a félelem, azaz vannak transzgenerációs traumák. Tehát közünk van olyan élményekhez is, amelyeket nem mi éltünk meg, hanem a szüleink, nagyszüleink.

Részletek

Eredeti vagy hamis – látogatás a festményvizsgáló laborjában

Amíg a művészettörténészek stíluskritikai, ikonográfiai elemzéseket végeznek, addig Végvári Zsófia természettudományos módszereket alkalmaz. Átvilágít, szemcsét vizsgál, anyagot analízál, egy-egy szakvéleményt olykor több hónapos kutatómunka előz meg, például amikor egy Raffaello kép vizsgálatakor meg kell találni, hogy a festék vajon melyik olasz bányából való. A szakértő bemutatja nekünk a vizsgálati módszereket, nagy felismerésekről és keserű csalódásokról is beszámol.

Részletek

A muzikális majom: a zene szerepe az ember evolúciójában

Szinte minden ember szereti a zenét. Elképzelhető, hogy evolúciós oka van a zene szeretetének? Van az agyban egy a zeneértésre szakosodott terület? És az állatok? Mi van a doboló majmokkal?
Dr. Scheuring István fizikus-biofizikus az ezzel kapcsolatos kutatásokról tart rendkívül szórakoztató előadást a kaviartnak. Beülsz a padba?

Részletek

Lelkünk rajta – Kaviart pszichológia 2. rész

Az én boldogságom és a ti boldogságotok a mi boldogságunk?
– avagy a kapcsolataink

Unoka Zsolt pszichiáterrel, aki egyben pszichoterapeuta és filozófus, osztályvezető főorvos a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáján

Részletek